Srí Lanka

 

Srí Lanka

Sokan kérdezték tőlem, hogy miért Srí Lankára esett a választásom, miért ide terveztem októberre utat. Amellett, hogy számos ésszerű érvet felsorolhatnék Srí Lanka mellett – az ország sokszínűsége, kulturális örökség, aranyszínű strandok stb. - most inkább személyes élményeimen keresztül szeretnék a kérdésre válaszolni.

Ázsia-szerelmem Srí Lankával kezdődött. Amikor tizenéves koromban Édesanyám egy hosszabb céges utazásról, úgy jött haza, hogy “olyan csodahelyen jártam, hogy ezt Neked is meg szeretném mutatni” – már éreztem, hogy valami igazán izgalmas vár majd rám. Azt azonban nem sejtettem, hogy ez az út saját utamon is egy fontos mérföldkő lesz.

Wimal Morapitiye, a Jetwing Travel magyarországi igazgatója, régóta nagyon kedves családi barátunk. Utazásunk megszervezését már akkor is az ő kezeire bíztuk. Hiszen ki tudna egy országot hitelesebben és érdekessebben megmutatni, mint, aki innen származik és ismeri Srí Lanka minden báját és különlegességét?
Mi pedig erre voltunk kiváncsiak, az igazi Srí Lankára: arra, hogy miről mesélnek az eltűnt korokból hátra maradt romvárosok, hogyan él együtt a többféle vallás, miért olyan izgalmas a trópusi esőerdő és legfőképpen, hogy mi van az emberek meleg mosolya mögött, hogyan telnek hétköznapjaik.

 Srí Lanka

Az élmény minden várakozásunkat felülmúlta. Soha nem fogom elfelejteni, amikor a napfelkeltében az aznapi látogatók között elsőként hódítottuk meg Sigiriya Oroszlánszikláját vagy amikor a hatalmas Buddha szobrokat csodálva a fenséges szó új értelmet nyert személyes szótáramban. Mintha csak tegnap lett volna, még ma is átjár a lelkesedés, amikor visszaemlékezem arra, amikor először láttam vadon élő elefántot, ráadásul nem is egyet, hanem csordában. Ha nincs róla személyes tapasztalatom, biztos máig nem hinném, hogy a zöldellő teacserjékről az asszonyok naponta 15-20 kiló friss hajtást is képesek gyűjteni.

 Srí Lanka

A legnagyobb hatást rám talán mégis az emberek tették. Egyik nap, úgy hozta a sors, hogy lehetőségünk volt egy helyi házat is megnézni. Ez nem volt tervezett, csak a közeli étkezdében ebédeltünk. Fiatal lány volt a ház asszonya, aki nagy örömmel és konkrét idegenvezetést tartva vezetett minket végig az egy helyiségből álló házikóban. Nem volt padló, csak föld, de olyan gyönyörűen fel volt az seperve és mindennek megvolt a helye, hogy a maga egyszerűségével a ház egészen takarosnak tetszett. A lány büszkén mutatta, hogy a nővéréék az út másik oldalán egy téglaházban laknak és ha minden jól megy 2 év múlva ők is hasonlóba költözhetnek. Már önmagában ez is megható volt, de ez csak tovább fokozódott, amikor megkértek, hogy hadd lássanak vendégül minket. A ház előtti magas pálmán két kókuszdió lógott, a férj gyorsan, mezítláb felmászott és lehozta, majd az asszonyka ügyesen felvágta, hogy a frissítő italt és a gyümölcs fehér belsejét mihamarabb élvezhessük. Mindnyájan együtt ültünk az asztalnál és fülig érő szájjal együtt csipegettünk belőle. Azt hiszem ez volt életem legfinomabb kókusza 🙂

 Srí Lanka

Az ott töltött napok alatt egy érintetlen kultúrának lettünk részesei. Srí Lankán még nem jelentek meg a globalizáció vívmányai, az országot nem árasztották el a befektetők és bár ma már egyre több turista látogat el az országba, mégis a helyiek megőrízték saját szokásaikat és érdeklődéssel, őszinte kedvességgel fordulnak a turisták felé.

Szóval, mindezek után Édesanyámat idézve én is csak annyit tudnék írni, hogy “olyan csodahelyen jártam, hogy ezt Neked/Nektek is meg szeretném mutatni”

Gyertek el velem októberben, még lehet jelentkezni!
Részletek itt.

Login

Register

You need to enable user registration from User Manager/Options in the backend of Joomla before this module will activate.